A szentendrei Skanzen munkatársinka beszámolója a Kiotói kongresszusról
Beszámoló az ICOM Kyotói kongresszusáról
A Szabadtéri Néprajzi Múzeumot Horváth Anita marketing és kommunikációs főosztályvezető, dr. Cseri Miklós főigazgató és dr. Sári Zsolt általános főigazgató-helyettes, a ICOM Magyarország elnökségi tagja képviselte Kyotóban az ICOM 25. általános konferenciáján. A konferencián való részvételünket több cél is meghatározta: a nemzetközi kapcsolatépítés mellett az épülő Erdély épületegyüttesünkhöz kapcsolódó multimédia, új technológiai megoldások megismerése, potenciális partnerekkel való kapcsolatfelvétel a konferenciához kapcsolódó vásáron és expon. Különösen izgalmasnak ígérkezett az új múzeumi definícióhoz kapcsolódó általános vita. Természetesen nagy lehetőség volt számos japán múzeumot megismerni, kiállításaikat tanulmányozni. Sári Zsolt a múzeumok és emberi jogok (Museums and Human Rights) szekcióban tartott előadást, We are more! címmel. Előadásában a Szabadtéri Néprajzi Múzeum példáival mutatta be, hogyan lehet az egyes kisebbségi csoportokat aktívan bevonni a múzeumi munka különböző fázisaiba, hogyan lehet elősegíteni a gyűjteményi reprezentációjukat, illetve milyen kiállítási narratívákkal lehet bemutatni őket a többségi társadalom tagjainak. Az előadásokat követően Sári Zsolt is részt vett a szekciót záró kerekasztalbeszélgetésen, ahol több magyarországi példával tudta illusztrálni azemberi jogok megjelenésének lehetőségeit és nehézségeit. A szekcióülésen a Skanzen munkatársai is részt vettek. Fontosnak tartjuk kiemelni a konferenciához kapcsolódó iparági vásárt, ahol számos nemzetközi cég képviselőjével volt szerencsénk megismerkedni, tárgyalni.Különösen az új kiállítási technológiák (világítási technikák, vitrinek), illetve a legújabb IT megoldások voltak számunkra meghatározók, hiszen az Erdély épületegyüttesünk kapcsán célunk volt a legújabb technológiai lehetőségeket (VR, Immersive movie) feltérképezni. Meghatározó jelentőségű része volt a konferencia programnak az új múzeumi definíció vitája. Cseri Miklós és Sári Zsolt – mint az ICOM Magyarország szavazati jogú képviselői – részt vettek a maratoni hosszúságú, érdemi vitát hozó rendkívüli közgyűlésen, amelyen végül nagy többséggel elhalasztották a döntést az új múzeumi definícióról. Nemzetközi kapcsolatépítés szempontjából a személyes beszélgetéseken túl részt vettünk a skandináv ICOM bizottságok közös fogadásán, ahol a svéd nemzeti bizottság elnöke (Magyar származású) bejelentette, hogy kandidálnak a 2025-ös kongresszus megrendezésére, és kérte a résztvevők támogatását.
2
A következő, 2022-es kongresszusnak Prága lesz a helyszíne, és a szervező cseh ICOM Nemzeti Bizottság több tagjával is beszélgettünk, hiszen ez jó lehetőség az ICOM Magyarországnak is, hiszen ez a közép-európai régiót, így bennünket is reflektorfénybe állíthat. A konferencia alatt számos világörökségi helyszínt és múzeumot látogattunk meg. Többek között a Császári Palotát, melynek eredeti, 8. századi épülete egy tűzvészben elpusztult, és a 19. században rekonstruálták. A számos buddhista templom közül a Rijoandzsi épülete és sziklakertje, illetve a Fusimi Inari nagyszentély, a rizs és róka motívumokkal díszített épületegyüttes, amelyben látható az ikonikus torii kapuk. A múzeumok közül a záró ceremóniának helyet adó Kyotói Nemzeti Múzeumot emeljük ki, ahol egy hatalmas válogatás volt látható a japán kultúra és művészet legszebb, legkvalitásosabb tárgyai közül. Több kiránduláson is részt vettünk, amelyek keretében felkertestük a Hirosimai Béke Múzeumot, amely személyes történeteken és tárgyakon keresztül mutatja be az 1945. augusztus 6-i atombomba támadást. Tokióban pedig egy szabadtéri építészeti múzeumot látogattunk meg (Edo-Tokyo Open Air Architectural Museum (江戸東京たてもの園, Edo Tōkyō Tatemono-en), ahol a japán építészet jellegzetes és meghatározó épületeit ismertük meg. A látogatás során szakmai beszélgetést folytattunk a múzeum több munkatársával is, akik bemutatták a múzeum működését, különös tekintettel a szakmai, tudományos munkára, az épületkarbantartásra. A múzeum egyik érdekessége, hogy Tokió és környéke jellegzetes épületeit mutatja be eredeti, áttelepített és rekonstrukciós formában, az építészettörténet egy fejezetének megőrzése érdekében, amelyet majdnem teljesen elvesztettek a tüzek, földrengések, háborúk és a város újjáépítése során. Az épületek többsége a Meiji-korszakból (1868-1912) származik, de vannak korábbi, és a 20. század közepéről származó épületek is, többek között egy közismert politikus elegáns rezidenciája, parasztház, nyilvános fürdő, különféle üzletek is áttelepitésre kerültek. Az Edo-Tokió szabadtéri építészeti múzeuma auz Edo-Tokyo Múzeum fiókmúzeuma, Tokió Ryogoku kerületében.
Szentendre, 2019. szeptember 30.
Dr. Cseri Miklós,Horváth Anita, Dr. Sári Zsolt