ICLCM konferencia, Riga 2018. augusztus 3-7.

A Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársainak beszámolója az ICOM ICLCM az irodalmi múzeumok nemzetközi bizottsága 2018. augusztus 3. és 7.között, Rigában tartott konferenciájáról

Personality and Time in the Museum Exhibition

Az ICOM ICLCM (International Committee for Literary Museums) éves konferenciája Rigában, 2018. augusztus 3-7.

A konferencia inspiratív témafelvető főcíme lehetővé tette, hogy egy adott kérdéskört, jelenséget – hogyan jelenik meg az idő és a személyiség múzeumi terekben – változatos szempontrendszerek segítségével, tágas nemzetközi tapasztalatanyag megosztásával járják körbe az előadások. A konferencián 18 országból 93 delegált vett részt.

A prezentációk négy fókuszpont köré rendeződtek. A bemutatók egy része az emlékházak történetével, XXI. századi kihívásaival (autenticitás, közönségszervezés, közösségteremtés, kulturális narratíva képzés) foglalkozott. Külön szekciót alkottak azok a szakmai anyagok, melyek egy-egy klasszikus, jellemzően XIX. századi költő / író életművének múzeumi színrevitelével, illetve a hozzájuk kapcsolódó emlékházak berendezési lehetőségeivel, közösségi funkciójával foglalkoztak. Számos előadás a klasszikusok kultuszának XXI. századi fenntarthatóságát, s az ehhez kapcsolódó múzeumi programkínálatot mutatta be. Míg egy blokk az intézményközi kooperáció lehetőségeit járta körbe (könyvtár – múzeum – emlékház – helyi közösségek).

A bemutatók közül kiemelkedően izgalmas volt a Lettországi Nemzeti Könyvtár könyv tárlatának létrahozási folyamatát ismertető. A kurátorok, kortárs művészekkel együtt dolgozva, egy könyvkiállítás lehetséges szakmai és társadalmi céljaira reflektálva, nemzetközi példákat is integrálva, nem törekedtek egyfajta teljesség érzékeltetésére, és elkerülték, hogy a legizgalmasabb (legkisebb és legnagyobb kiadvány) darabokat emeljék ki a gyűjteményükből, így tematikák mentén rendezték el a könyveket (érzékszervek, szabadság, gasztronómia, stb.) erős és expresszív vizuális megoldásokat felhasználva. A könyvtár remek programokat dolgozott ki társadalmi beágyazottságának erősítése érdekében. A lett polgárok által adományozott kiadványokat, melyek nem kerültek be a gyűjteménybe, az új épületbe úgy költöztették át, hogy felhívást intéztek a lakossághoz, akik élőláncban kézről-kézre adták a be nem leltározott darabokat így juttatva el őket új helyükre. Egy digitális adatbázisban bármely adományozott könyvre rá lehet keresni, s azt is meg lehet ismerni, ki ajándékozta és milyen indíttatással a könyvtárnak.

A gazdag program része volt, hogy számos lett emlékházat is meglátogattunk. A Rainis és Aspazija költő házaspár otthonait EU-s támogatásból újították fel, s mind a négy hasonló arculattal, de egészen más célközönséget kiszolgálva működik. Aspazija Rainis halála utáni otthona kimondottan az írónő személyiségére fókuszál, közös tengerparti lakásuk egyfajta konferencia-központ és bepillantást enged a XIX. és XX. század fordulójának sajátos életmódjába, míg Rainis szülőháza a családokat várja, eredeti műtárgyak nélkül berendezett, interaktív kiállítóterébe.

Gulyás Gabriella a program kitalálásában, szervezésében és megvalósításában az ICLCM titkáraként működött közre, illetve a múzeumi kooperáció témájában tartott nemzetközi kerekasztal beszélgetést vezette, mely a múzeumok különböző együttműködési lehetőségeit járta körbe (múzeum – múzeum, múzeum – egyetem, múzeum – könyvtár) kiemelkedő és tapasztalt szakemberek megszólaltatásával.

Sidó Anna és Asztalos Emese a PIM munkatársai a bicentenárium Arany-tárlat kurátori koncepciójáról tartottak előadást, melynek fókuszpontjában a múzeumi és irodalomtörténeti kánon érzékeny és reflexív újragondolása állt.

Czékmány Anna a Petőfi-tárlat múzeumpedagógiai programjairól beszélt, azokról a lehetőségekről, melyek közelebb tudják hozni a diákokhoz egy-egy klasszicizálódott költő személyiségét, életművét.

Köszönjük az ICOM MNB támogatását!

Asztalos Emese, Czékmány Anna, Gulyás Gabriella, Sidó Anna

Budapest, 2018. szeptember